Várhosszúrét - testvértelepülés

A település a Krasznahorka várához tartozó major körül keletkezett a 14. század elején. Első írásos említése 1338-ból származik, amikor Krasznahorka tartozékaként "Huziureth" alakban szerepel. A Bebek család birtoka volt, lakói főként juh és kecsketenyésztéssel foglalkoztak. 1427-ben csak egy portával adózott. 1567-től több török támadás is érte, egy ilyen során 1570. február 1-jén a török felégette a falut, lakosságának nagy része pedig elmenekült, mások fogságba estek. A török pusztítás és a járványok hatására ebben az időben lakossága a korábbi negyedére csökkent. 1578-ban a kihalt Bebek család után az Andrássyak lettek birtokosai. Lakói a 17. század végéig pásztorkodással, majd mész és szénégetéssel foglalkoztak. 1667-ben az Andrássy családnak 34 jobbágytelekkel, 10 fél telekkel és 2 zsellérrel adózott. A falu a 18. században kezdett jobban benépesülni. Ekkor építette gróf Andrássy György is a kastélyát, mely a mai szövetkezeti épület helyén állt. A falu első, egy tantermes iskolája 1820-ban létesült. 1828-ban 103 házában 716 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1871-ben a falu a templommal szemben új iskolát épített, mely a mai napig is működik.

Vályi András szerint "HOSSZÚ MEZŐ. Kraszna horka. Hosszú mező. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrási Uraság, a’ kinek jeles épűletével díszesíttetik, fekszik Rosnyóhoz mint egy fél mértföldnyire, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek, eladásra alkalmatos módgyok van."

Fényes Elek szerint "Hosszuréth (Krasznahorka-), (Ronnawszka, Dluhaluka), magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Torna vmegye szélén, ut. p. Rosnyóhoz 1 órányira: 754 kath. lak. Határának egy része hegyes, de különben termékeny; sikon fekvő rétjei igen jók; meszet éget, és fuvarozik. F. u. gr. Andrásy György."

1910-ben 592, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, tégla és cserépgyártással foglalkoztak. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.

Szent György tiszteletére szentelt kéttornyú római katolikus templomát 1754-ben az Andrássy család építtette barokk stílusban. 1895-ben gróf Andrássy Dénes költségén historizáló stílusban építették át. A templompitvarban a falon az első világháborúban elesett hősök emléktáblája található.